Lassan fedted fel magad. A szemem előtt voltál a kezdetektől, hamar rámutattak az értékedre, de én mégis lassan fedeztem fel, mit is jelentesz igazán. Tel Avivba költözésem után biciklis kosarat kerestem, téged ajánlottak, de én nem kértelek. Ó, ha akkor tudtam volna, miről mondok le.
Te, zöld kosár, a mindennapok jellegzetes szereplője vagy. Azt mesélték, régen tejes kosár voltál. Oly sok van belőled, mégis oly sokszor rejtőzködsz. Először csak azt figyeltem meg, mennyi biciklin vagy ott, majd egyszer egy kávézóban ráeszméltem, valójában te vagy az asztalom. Innentől kezdtelek igazán keresni, amikor Tel Aviv utcáit jártam vagy Izraelben utaztam.
Rajtad keresztül bepillantást nyertem egy világba, aminek csak egy időre lehettem a részese. Nekem te egy ikon, karakter, a sokoldalúság és kreativitás megszemélyesítője vagy. Egyszerű, könnyen elérhető, kézenfekvő megoldás. Mondhatnám, hogy nem vagy különleges, de valójában az igazi értéked, hogy látszólag nincs értéked. Sokmindennek és sokmindenki életének vagy részese.
Ha egyszer úgy adódna, hogy újra Tel Avivban saját biciklim lesz, biztosan te leszel a kosaram. Addig pedig megmutatlak, hogy többen észrevegyenek, értékeljenek.
(2023)
